Sinkó István
Aki Szőnyi művészetét kellőképpen ismeri annak az Emlékmúzeum időszaki kiállítása csak részben meglepetés. Köztudott, s számos más tárlaton is feltűnt, hogy a mester mennyi vázlatot készített festményeihez – vázlatokat, előtanulmányokat, kompozíciós skicceket. Mint akárhány klasszikus mester, Szőnyi is nagy gonddal, alaposan készült a munkálatokhoz, a különböző témákhoz számtalan vázlat állt rendelkezésére.
A Köpöczi Rózsa kurátori munkájával bemutatott izgalmas kis tárlat is ilyen, majdan elkészülő alkotásokhoz készített gyűjtőanyagot, előképeket mutat be. Ám ezek a most kiállításra kerülő ceruza- és tollrajzok, akvarellek, gouache-ok még eddig nem szerepeltek így, együtt sohasem. Láthatjuk a keresztény ikonográfia Szent Családját zebegényi népéletképbe átíró, Este című kép kompozíciós és mozgástanulmányát, a Várakozók alakjait, vagy a Beszélgetők (Falusiak) szénrajzverzióját. Itt határozott kontúrok között már a majdani tónusértékeket is jelöli Szőnyi.
Szőnyi István: Kaszafenők, papír, gouache, 70×100 cm
Szőnyi képépítő módszerét jól jellemzi, hogy amikor már szinte a végsőkig megfogalmazta a leendő festmény elrendezését (mint a Feleségem és Zsuzsa című olajkép végső vázlatát 1931-ből), és a szénrajzot felnégyzethálózza, hogy a vásznon pontos méreteket kapjon, az utolsó pillanatban a szénrajzhoz képest megváltoztatja a kompozíció szerkezetét. Talán a színhangok a végső formában más struktúrát kívántak számára. 
A Kaszafenők lendületes, gouache-tempera képén Egryt idéző barnák és okkerek, könnyed ecsetvonások adják vissza a paraszti munka egy pillanatát. Mellette a ceruzarajz a mozdulatokra koncentrál. Nagyszerű állattanulmányok (kecske, borjú) egészítik ki az anyagot, melynek egyik főműve a kép a képben megoldású Fiú tehénnel (Aranykor), egy falképterv, tempera festmény. A már-már korai Picasso-figurákat idéző fiatal fiúalak és a köré tekeredő tehén képe valódi archaikus kort idéző alkotás.
Fontos dokumentumok kerültek elő a a múzeumi raktárból, a már az 1957-es Kollányi Ágoston által készített Szőnyi-portréfilmben is megjelenő vázlatgyűjtemény ismeretlen alkotásai. A képalkotás és a képgondolkodás rejtelmeiről, egy klasszikus mester munkamódszeréről adnak hiteles képet.
„Az össze-vissza zűrzavar kitárul,
a házakon s a házak tűzfalán,
a világvégi üres kutyaólban
aranykori és ugyanaz a nyár!” (Pilinszky János: Aranykori töredék)
Ez az örök aranykori nyár jellemzi Szőnyi István derűs, elmélyült vázlatait is.
2016 június 25. – szeptember 25.
