Nem minden kép beszél magáért
Mélyáramok

2020-02-03T21:43:09+00:00

Áfra János
A debreceni MODEM Mélyáramok című kiállítása a koncepcióleírás alapján egy igazán sokat ígérő anyag, amelyet bejárva „fókuszáltan és komplexen tárulhatnak föl a mélyáramok a magyar fotográfiában”, csakhogy ha valaki erre alapozva azzal az előfeltevéssel járja körbe a kiállítóteret, hogy a végére egy átfogó és egységes képet kap majd a magyar fotográfia történetének meghatározó erővonalairól, könnyen lehet, hogy csalódni fog.

Nem minden kép beszél magáért
Mélyáramok
2020-02-03T21:43:09+00:00

Találkozás a pozícióval
Csató Máté kiállítása

2019-11-05T12:19:49+00:00

Boros Lili
A helyspecifikus installáció a Sesztina Galéria – egykor vaskereskedésként szolgáló – nyitott fedélszékes, sátortetős terében megkettőzött formaként jelenik meg: az egyik valós, a másik már földi lététől elszakadó, levitáló váz. S ezek után következik mindaz, ami – az alkotó személyes életeseményeiből és -tapasztalataiból táplálkozva – az építéshez, hajlékhoz, otthonhoz és egyáltalán a homo faber létezéséhez kapcsolódik. Építőanyagok, a mindennapi élethez kapcsolódó tárgyi részletek: ólajtó és retesz, fugázott téglaszeletek, kötélköldökzsinór.

Találkozás a pozícióval
Csató Máté kiállítása
2019-11-05T12:19:49+00:00

Limelight 3D Projection Mapping

2019-08-15T12:39:07+00:00

A Rescape, a nemzetközi hírű fényművészeti csoport, a Limelight Magyarországon egyedülálló tárlata első alkalommal Debrecenben tekinthető meg a Virágkarnevált megelőzően, augusztus 17–20. között. A Limelight által kurált tárlat olyan alkotásokat mutat be, amelyek izgalmasak és mindenki számára ismerősek a hétköznapokból. A művészek alkotásaikkal átalakítják a városi teret, kiragadják a látogatót a megszokottból. „Miközben mi nemzetközileg

Limelight 3D Projection Mapping2019-08-15T12:39:07+00:00

Öncenzúra és lázadás
Móré Mihály: A vonal diszciplínája

2019-06-01T12:56:01+00:00

Áfra János
Móré rendszerint vázlatokat készített olajképeihez, linó- és rézmetszeteihez, és alighanem valamiféle önkorlátozás eredménye, hogy a grafitrajzok sokszor bátrabbak, felkavaróbbak, mint maguk a közszemlére tett munkák. Ezt jól mutatja a Parazsat fúvó (festmény) vagy Parázsfúvó (linónyomat) című kompozíció, amelyet három változatban találunk meg a kiállításon, a grafitrajz előre boruló alakjának kimunkált vázrendszere döbbenetes erővel érzékelteti a halálközelséget, s a fekete körbefestéssel történő kiemelés még hangsúlyosabbá teszi ezt a határhelyzetet.

Öncenzúra és lázadás
Móré Mihály: A vonal diszciplínája
2019-06-01T12:56:01+00:00

Helyzetjelentés a madarakról
Ludman Éva: Fészekodúgyár

2019-04-13T10:54:45+00:00

Áfra János
(...) az elmúlt évszázadok alatt szinte közhellyé vált a madarak énekét a költői szöveggel, a fészket pedig a biztonságos emberi otthonnal párhuzamba állítani. Pedig jobban meggondolva: a fészekhez annak ellenére társítunk rendre pozitív értékképzeteket, hogy valójában egy korántsem hibátlan, felülről nyitott és nagyon is törékeny létesítményről van szó.

Helyzetjelentés a madarakról
Ludman Éva: Fészekodúgyár
2019-04-13T10:54:45+00:00

Új gyűjtemény, régi értékek
Múlt, jelen, jövő a debreceni grafikai hagyományok tükrében

2018-10-22T00:02:19+00:00

Áfra János
A debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete (GADE) megalakulásakor a helyi grafikai tevékenység – a kollégiumi rézmetszőkig visszanyúló – hagyományainak megőrzését, a régi mesterek emlékezetének fenntartását, valamint a régióban élő, a városhoz kötődő grafikusok érdekképviseletét vállalta magára, és ennek tesz eleget ma is, immár saját alkotóműhely és speciális eszközök biztosításával segítve az itt élő művészek munkáját.

Új gyűjtemény, régi értékek
Múlt, jelen, jövő a debreceni grafikai hagyományok tükrében
2018-10-22T00:02:19+00:00

A természet ellenében – Adorján Attila: Feketén, fehéren

2017-10-18T08:38:26+00:00

Áfra János
Feketén, fehéren – ha ezt a szókapcsolatot halljuk, első körben alighanem a kíméletlen őszinteség jut eszünkbe. A szavak írott formájában a kötőjellel összekapcsolt szókapcsolat ezt a jelentést is hordozza, a debreceni Hal Köz Galéria tárlata esetén viszont vessző választja el a két ellentétes kifejezést, mintegy a különállóságukat hangsúlyozva.

A természet ellenében – Adorján Attila: Feketén, fehéren2017-10-18T08:38:26+00:00

Szavak és más zavaró tényezők

2017-10-18T08:39:22+00:00

Batthyány 24 Galéria, Debrecen, 2015. III. 26–IV. 30.Áfra János Kiállítási enteriőr Gerber Pál tárlatán, Batthyány 24 Galéria, Debrecen, 2015 Az egykor Műterem Galéria néven üzemelt, majd egy időre bezárt, s most Batthyány 24 Galériaként újranyílt debreceni kiállítótér a – nyolc évig világszínvonalon működött, ám nemrég a Déri Múzeum vezetése alá került, s bizonytalan

Szavak és más zavaró tényezők2017-10-18T08:39:22+00:00

Távolról és magasból

2017-10-18T08:39:22+00:00

MODEM, Debrecen, 2015. III. 5–V. 31.Révész Emese Vadász Endre: Piranói részlet, 1935, tempera, farost, 50x60 cmA Déri Múzeum gyűjteménye Álca? Szerepjáték? Menedék? Rembrandt kultusza csak egyike volt a két világháború közötti magyar festészet „párhuzamos világainak”, gondosan felépített díszlet, amelynek falai között Árkádiát és Kálváriát egyaránt lehetett játszani. Batthyány-Strattmann László az első világháború után nagyvonalú gesztussal

Távolról és magasból2017-10-18T08:39:22+00:00

Tárgyak a Malomgát homokjában, avagy egy különös magánmitológia

2018-11-13T00:13:30+00:00

Kölcsey Központ, Bényi Árpád-terem, Debrecen, 2015. I. 31-ig Láng Eszter Fátyol Zoltán: Kariatidák A jelenlegi kiállítás belső tere Valószínűleg mindenkinek megvan a maga magánmitológiája. Fátyol Zoltáné nagyon mélyen a gyermekkorban gyökerezik, az az érzése az embernek, hogy a saját gyerekkoron túl generációkon átívelő, átplántált hagyományok megnyilvánulásáról, egy falu múltjában gyökerező, tradicionális életforma és

Tárgyak a Malomgát homokjában, avagy egy különös magánmitológia2018-11-13T00:13:30+00:00

A lét édessége, amelyet eltűnni látni oly félelmetes…

2018-11-13T00:13:32+00:00

MODEM, Debrecen, 2015. II. 1-jéig Muladi Brigitta „Sok hibát ejtek, ismétlem magam, a művészet és a fotográfia történetét, de a tevékenység, a létezés állandó igazolása az egyetlen mód, hogy nyugodtan nézzünk szembe a halállal.”3 A fotográfia és a fotós. A fotós és a festő között Talbot korában az volt a különbség, hogy a fotós ki

A lét édessége, amelyet eltűnni látni oly félelmetes…2018-11-13T00:13:32+00:00

Egy élményvilág színképei

2017-10-18T08:40:05+00:00

Egy élményvilág színképei Láng Eszter kiállítása a Csokonai Vizuális Műhelyben Szabó Elemér   Láng Eszter festőművész kamarakiállításával vette kezdetét az idei Csokonai-hét Debrecenben. A művész évtizedek óta jelen van a hazai művészeti életben, s nemcsak a debreceni értelmiség emblematikus szereplője, egyetemi oktató, „bölcsészasszony”, ahogy Géczi János író nevezi, hanem számtalan művésztelep, konferencia résztvevője, kiállítója, előadója

Egy élményvilág színképei2017-10-18T08:40:05+00:00